hosted by

From Bibus

Szakkifejezések fordításai

A programnak és dokumentációjának fordítása/szerkesztése során a különböző (szak)kifejezéseknek a következő magyar megfelelőit alkalmaztuk.

• Reference: 'Tételek'-ként utalunk az angol megfelelőjére. A programban ennek a szónak kétfajta jelentése is van. Egyrészt utalunk a programban található címkére (a bal panelen), ami alatt a komplex információkat tartalmazó elemek találhatóak. Másrészt ugyanezzel a szóval utalunk a 'Tételek' gyűjtőcímke alatti elemekre is. A 'hivatkozás' szót azokra a megjelölésekre alkalmazzuk, amiket a publikációra szánt műben azzal a céllal teszünk ki, hogy röviden és tömören megjelöljük egy gondolat kiheztartozóságát és fellelhetőségének évét (Ebben az értelemben hivatkozás pl.: Damasio et al. 1997)
• Bibliography: 'Irodalomjegyzék'-nek fordítottuk az angol szót, és ezzel a publikálásra szánt munka végén megtalálható, tételes és részletes irodalmi megjelölésre utalunk.
• Title/Address: A title magyar megfelelője a 'Cím', az address-sé pedig az 'Elérhetőség' lett. Előbbivel a mű címére gondolunk, utóbbival pedig a szerzők hovatartozását, intézményi kötődését jelöljük.

A magyar honosítás készítői:

Fekete Tamás (dokumentáció), Farkas Gergely (szoftver kezelőfelülete) és Krajcsi Attila

Fő kezelőfelület

A Bibus fő kezelőfelülete intuitíve könnyen használható mindazok számára, akik valaha használtak már levelező programot. Bal oldalt található egy fa különböző címkékkel. Mindegyik címke egy bibliográfiai tétellistával (a továbbiakban a bibliográfiai tétel helyett egyszerűen csak a tétel elnevezést használjuk) áll kapcsolatban. Amikor egy címkét kiválasztunk, az ablak jobb oldalának felső panelablakában kilistázódnak a címkékhez tartozó tételek. Amikor pedig egy tétel van kijelölve, akkor a képernyő jobb oldalának alsó részében a részletek is láthatóvá válnak.

A fenti szemléltető ábrán látható, amint ki van jelölve a 'Tételek' címke. Az éppen kijelölt konkrét tétel pedig a 'Martineau2007#59', ami megjelenik a képernyő jobb alsó részén az absztrakttal és további fontos információkkal.

A képernyő alján látható az állapotsor, amin a következő információk vannak feltüntetve (balról jobbra haladva): segítő üzenetek : tételek száma a kiválasztott címkében : ezeken belüli kiválasztott tételek száma : kiválasztott stílus

A címkék struktúrája

A címkék egy szabvány struktúrába vannak rendezve. Ezeket a főkategóriákat -, mivel az alapszinten helyezkednek el - nem lehet módosítani és újakat sem tudunk hozzáadni. Először lássuk a 7 fő kategóriát:

• Tételek: ez az a bejegyzés, ahol osztályozni lehet a tételeket. A címkéhez hozzá lehet adni alkategóriákat (alcímkék), módosítani lehet azok neveit, mozgathatjuk őket a fogd és vidd technikával stb. Mindezeket elérhetjük vagy jobb egérkattintással a bejegyzésen és a felugró menü használatával, vagy a menüsoron lévő harmadik, ’Tétel’ nevű választjuk. Könnyebb a jobbgombos módszer, mert csak azokat a lehetőségeket látjuk ilyenkor, amiket meg is lehet csinálni az adott szinten.

• Lekérdezések: Látni fogjuk később, hogy hogyan definiáljuk a lekérdezést. Előzetesen annyit, hogy definiálhatunk egy keresést és elmenthetjük azt. Amikor rákattintunk egy lekérdezésre, a Bibus végignézi az adatbázist és megmutatja azokat a tételeket, amik eleget tesznek a keresési feltételeknek. Ha megváltoztatjuk az adatbázist, a keresés automatikusan frissülni fog.

• Mind: Amikor kijelöljük ezt a címkét, az összes adatbázisban meglévő tétel láthatóvá válik.

• Online puffer: a PubMed keresési eredményei láthatóak itt

• Import puffer: az importált fájl eredményei láthatóak itt.

• Megjelölt: ez a kategória lehetővé teszi a tételeink gyors rendezését. Amikor áttekintjük a tételeinket, néha szükségünk lehet megjelölni néhányat, hogy emlékezzünk rájuk. Egy ilyen esetben csak jelöljük ki a szükséges tételt, majd nyomjuk le a 't' gombot (vagy Ctrl + T), amire a tétel a 'Megjelölt' címke alá fog kerülni, vagy használjuk a tételen a jobbgombot, a felugró menüben pedig válasszuk 'Megjelölés'-t. Ugyanezt a funkciót elérhetjük egy harmadik módon is a 'Tételek' menü 'Tétel megjelölése' menüpontból.

• Hivatkozott: Ha a kapcsolatunk az OOo-val (OpenOffice.org) aktív, akkor minden az OpenOffice által használt aktív idézés ide kerül

Tétellista

Itt találjuk az összes tételt, ami kapcsolatban áll az aktuálisan kiválasztott címkével. Ismételten megjegyezzük, hogy a címkékben lévő tételeket ugyanúgy lehet jobb egérrel is kezelni, mint a 'Tétel' menüből. A legjobb módja, hogy a tételek elrendezésének, hogy a fogd és vidd technikát használjuk. Ha a fenti szemléltető ábrán kijelölt Martineau2007#59 tételt párosítani szeretném a 'Megjelölt' címkével, használhatnám például a fogd és vidd technikát. Ha a művelet után kiválasztanánk ezt a címkét, akkor láthatnánk, hogy a lerakott tétel itt található. Ha pedig ki akarunk nyitni a fában egy címkét, hogy elérjük az alcímkéket, akkor a fogd és vidd technika használata közben csak a (+) jel fölé, a címke neve elé kell vinni a kurzort. Fontos hogy megértsük mi történik ilyenkor:

• Valójában nem mozgatjuk el a tételt. Csak kapcsolatot alakítunk ki a tétel és a címke között. Olyan ez, mint a parancsikon a Windowsban, vagy egy szimbolikus link a Linuxban.

• Bármelyik címkéből megfoghatunk és húzhatunk át tételeket, de ezt csak a 'Megjelölt' és 'Tételek' nevű címkékbe, illetve a 'Tételek' alcímkéibe tehetjük meg, mivel a többi tartalmát a Bibus vezérli.

• A hagyományos fogd és vidd egyenértékű a Kivágás/Beillesztés variációval, de néhány esetben (amikor a referenciát nem lehet kitörölni a forrásul szolgált címkéből) Másolás/Beillesztés történik. Tulajdonképpen, ha a forrás a 'Tételek' vagy annak valamelyik alcímkéje, akkor a Kivágás/Beillesztés és a Másolás/Beillesztés módot is ki lehet választani. Ahogy pedig megszokhattuk máshol, a Másolás/Beillesztést azzal is végre lehet hajtani, hogy nyomva tartjuk a Ctrl billentyűt miközben áthúzzuk a másolni kívánt tételt.

• Mivel kapcsolatokról van szó, ha módosítunk egy adott tételt bármelyik címke alatt, úgy a tétel módosulni fog az összes többi címke alatt is (a 'Mind' címkében és az összes többi helyen is), és nem csak magunknak, hanem az adatbázis összes többi felhasználójának is.

Egy tétel szerkesztéséhez/létrehozásához válasszuk ki a 'Szerkesztés'/Új' gombot a jobb egérgombbal előhívható felugró menüben, vagy a 'Tétel szerkesztése' gombot a 'Tétel' menüben. De tudunk duplán is kattintani a kiválasztott tételeken. Ekkor megjelenik a tétel szerkesztő, ami lehetővé teszi hogy végignézzük és módosítsuk az összes mezőt. Az azonosítót csak akkor tudjuk szerkeszteni, ha kipipáljuk a mellette lévő négyzetet. A Bibus magától generálja a neveket az első szerző és az évszám segítségével.

Végül az utolsó felugró menülehetőség az 'URL megnyitása' (ugyanez a funkció elérhető az egér középső gombjával való kattintással). Ha a kiválasztott tétel URL mezője nem üres az alapértelmezettként beállított böngésző meg fogja ezt nyitni. A PubMed import filtere automatikusan létrehozza ezeket az URL-eket a lekéréseknél. Az URL mezőt arra is használhatjuk, hogy kapcsolatot létesítsünk a tétel és a birtokunkban lévő cikkmásolat között. Ha megvan például a merevlemezünkön (vagy bárhol máshol) a következő cikk pdf verziója:

Damasio_et_al_1997_(Neuropsychologia).pdf , ami a home/toto/pdf/ -ben található

másoljuk be ezt az URL mezőbe

file:///home/toto/pdf/Damasio_et_al_1997_(Neuropsychologia).pdf

Ha kiválasztjuk az 'URL megnyitása' gombot, a webböngésző meg fogja nyitni a fájlt az aktuálisan beépített modullal.

A tételek törlése

Ha egy tétel ki van választva, "törölni" tudjuk azzal, hogy jobb egérrel rákattintunk és kiválasztjuk a 'Törlés' gombot (vagy a harmadik menüben a ’Tétel törlése’ gombra kattintunk). Ez viszont nem egy igazi törlés. Ha a 'Mind' címkére kattintunk, láthatjuk, hogy a törölt tétel még mindig az adatbázisban van. Ez nem egy hiba, hanem a program egy tulajdonsága. . Mivel a Bibus egy többfelhasználós program, nem mindig tudhatjuk, hogy valaki más használja-e az adott tételt. Ha valaki már beszúrta az adott tételt a szövegszerkesztőjébe, akkor az hiányos hivatkozást eredményezne a dokumentumában. Ugyanis a dokumentumba beszúrt hivatkozás ugyan a helyén marad, az irodalomjegyzékben viszont nem fogja tudni feltüntetni a Bibus a hivatkozott mű konkrét adatait. Ha azonban úgy gondoljuk, hogy az adatbázis túl nagyra nőtt, manuálisan törölhetjük azokat a tételeket, amik egy címkével sincsenek kapcsolatban.

MySQL esetében ezt csak az adatbázis adminisztrátora teheti meg és csak abban az esetben, ha a lemezméret ezt indokolja. Az összes ilyen tétel kilistázásához használhatjuk a következő SQL kéréseket (az első kérés nem működik SQLite-tal, mert az nem támogatja a RIGHT JOIN parancsot):

SELECT id from bibrefLink RIGHT JOIN bibref ON (bibref.id=bibrefLink.ref_id) WHERE bibrefLink.key_Id IS NULL;

vagy

SELECT id from bibref LEFT JOIN bibrefLink ON (bibref.id=bibrefLink.ref_id) where bibrefLink.key_id is NULL;

Kapcsolódás az adatbázishoz

Amikor először indítjuk el a Bibus-t, az Első Kapcsolódás Varázsló segíteni fog, hogy beállítsuk az SQLite adatbázist. Csak kövessük az instrukciókat a képernyőn! Természetesen a beállításokat később módosítani lehet.

Ha a MySQL adatbázist választja, akkor

• Olvassa el a programhoz csatolt mysql_config.txt-t hogy be tudja állítani az adatbázist. A mysql-hez való hozzáféréshez szüksége lesz adminisztrátori jogokra.

• Az Első Kapcsolódás Varázslóban egyszerűen kattintson a 'Mégse' gombra.

• Válassza ki a 'Fájl/Kapcsolódás' pontot.

• Töltse ki a mezőket.

• Kattintson a 'Következő' gombra.

• Válassza ki az adatbázis nevét (ez alapértelmezetten a Biblio).

• Kattintson a 'Befejezés' gombra.

A Bibus megőrzi ezeket a beállításokat, és a MySQL kérni fogja a kódját induláskor (ezt meg tudja változtatni).

Miért van szükségünk felhasználói névre az SQLite-nál?

Normális esetben soha nem kell felhasználói név ahhoz, hogy kapcsolódjunk egy SQLite adatbázishoz, miért kell akkor a Bibusnál? A Bibus egyik fontos tulajdonsága, hogy több-felhasználós módra van berendezkedve. Ez azt jelenti, hogy azonosítanunk kell magunkat azért, hogy a Bibus a megfelelő tartalmakat jelenítse meg a képernyőn. A 'Tételek' címke alatti tartalom felhasználóra szabott: csak a saját rendszerezésünket látjuk. Ez azért van így, mert az érdeklődésünktől függően másként tárolhatjuk ugyanazokat a tételeket (a 'Tételek' címke alatt), mint a munkatársaink. Mivel azonban az adatbázison mégis osztozunk, ha átszerkesztünk egy tételt, akkor az az összes többi felhasználónak is meg fog változni. Ezért a tételeket nem érdemes módosítani, hacsak nem elgépelési hibát javítunk át, vagy új információt nem adunk hozzá. Ha azonban mégis jelentős változtatásokat akarunk csinálni, az a legjobb, ha egy teljesen új tételt kreálunk. Így könnyen el lehet kerülni a problémákat és ehhez csak annyi kell, hogy több felhasználói nevet használjunk ugyanannál a Bibusnál.

Tételek importálása

Ha van egy kész adatbázis, akkor ezt a Bibushoz lehet adni. A Bibus a következő formátumokat tudja kezelni: Medline, MedlineXML, Refer, Refer(EndNote), RIS, BibTeX, ISI, XML EndNote-ból. Mielőtt az adatbázis importálásába kezdenénk, érdemes meggyőződni, hogy a formátumunk beletartozik-e ezek valamelyikébe. Az importálást a következőképpen lehet végrehajtani: a 'Fájl' menüben kiválasztjuk az 'Import' menüpontot majd a számunkra megfelelő formátumot. Erre egy fájlkiválasztó ablak fog megjelenni. Válasszuk ki a megfelelő fájlt, kattintsunk az OK-ra, válasszuk ki a kódolás típusát (az alapértelmezetten kiválasztott a legtöbb esetben jól működik), és a tételek máris a Bibusba kerülnek.

Az importált tételek, az 'Import puffer' címke alá kerülnek. Ha át akarjuk nézni őket, vagy módosítani szeretnénk őket, akkor csak duplán kell kattintani rájuk. Az importált tételek egy átmeneti tárban foglalnak helyet. Ha kilépünk a Bibusból, akkor ezek el fognak veszni. Ha menteni akarjuk őket, akkor másoljuk a vágólapra, majd illesszük be őket a 'Tételek' címkébe (használni lehet a fogd és vidd technikát is), vagy valamelyik alárendelt címkéjébe.

Keresés

A Bibus egy hatékony, mégis egyszerű keresési motort használ. Kereshetünk az adatbázisban, a PubMed-en online, vagy használatunk élő lekérdezést az automatikus tételosztályozáshoz. Az első két típusú keresés közvetlenül hozzáférhető a menüsoron.

Keresés az adatbázisban

A funkció a 'Keresés' menüpont 'Keresés' (Ctrl + S) gombjával érhető el. Erre a következő párbeszédablak jelenik meg:

Balra fenn két mód közül választhatunk:

• Normál: ez az a mód, amit a szemléltető ábrán láthatunk fenn

• Szakértő: Ebben a módban, egyénileg gépelhetünk be minden keresési paramétert. Normál esetben nem kell használnunk ezt a módot. Ha mégis szükségünk van rá, akkor érdemes először a Normál módban beállítani a paramétereket, majd átkattintani a Szakértő módra, ahol láthatóvá válik az összes korábbi beállítás SQL nyelven. Ezt innen már csak módosítani kell.

Jobbra fenn szintén két lehetőség közül lehet választani:

• Jelenlegi címke: A keresés ilyenkor csak abban a címkében nézi végig a tételeket, amely ki van jelölve. Ha a kijelölt címke nem támogatja a keresést (Online puffer, Import puffer, Lekérdezések), akkor a keresésnek nem lesz eredménye. Szerencsére, miközben a párbeszéd ablak nyitva van, meg lehet változtatni a képernyő bal oldalán lévő címkék aktivitását. A keresést a 'Keresés' gombra való kattintással lehet elindítani.

• Minden tétel: A keresési folyamat az egész adatbázison végig fog futni

A párbeszédablak további részében a keresési szavakat állíthatjuk be:

• a LIKE valamilyen "szerűségre" utal. A LIKE vitam-ra pl. a programnak egyezést kellene találnia minden olyan bibliográfiai tétellel, ami tartalmazza a vitamin és/vagy vitaminok szavakat. (A MySQL szakértőinek: A Bibus automatikusan kiteszi minden olyan helyre a % jelet, ahol arra szükség van.)
• a "=" jel a tökéletes egyezéses keresési feltételt hívja meg. Ez azt jelenti, hogy csak az olyan tételeket dobja ki a keresés során, amik az egész keresési mező összes karakterének megfelelnek.

Végül a 'Fő mezők' azokat a mezőket mutatja, amikben a Bibus hasonlóságot, ill. egyezőséget próbál találni. Ha a 'Fő mezők'-be nincs beállítva az URL, akkor a tétel URL címében nem keres egyezést a program a megadott keresőszó/szavak alapján. A mezők, amik szerepelnek a „Fő mezők” között a párbeszéd panel tetején megjelennek. A „Fő mezők” tartalma a beállításokban megváltoztatható.

Használni lehet az eszköztáron lévő keresési dobozt is a keresésre, ami alapértelmezetten a LIKE keresést használja. Ennek ellenére további paraméterekkel szakértői keresést is végre lehet hajtani vele, ami pl. valahogy így nézne ki:

authors LIKE '%Einstein%' and year = '1912'

Ebben a mezőben bármilyen karaktert használni lehet, mert a program unicode-ból UTF-8-ra kódolja a bevitt karaktereket mielőtt elkezdené a keresést.

Élő lekérdezések

Ha jobb egérrel kattintunk a 'Lekérdezések' címkére, kiválasztható az 'Új lekérdezés' menüpont. A Bibus ilyenkor először egy nevet kér (ez lesz a 'Lekérdezések' címke alcímkéjének a neve, amit most hoznánk létre), aztán megjelenik ugyanaz a párbeszéd ablak, mint amit a keresésnél láthattunk. A mostani abban különbözik csak az előbb látott párbeszéd ablaktól, hogy itt nem lehet kiválasztani a 'Jelenlegi címke' lehetőséget, így a keresés az egész adatbázisban fog végbemenni. Ha a keresést definiáltuk, akkor a beállításokat elmenthetjük, aminek hatására alcímkeként jelenik meg a beállítás a 'Lekérdezések' alatt. Minden alkalommal, amikor ide fogunk kattintani, az egész adatbázis át lesz nézve újra a beállított egyezések után, és az eredmények frissítve fognak látszani. Ez azt is jelenti, hogy ha az adatbázis frissül, akkor ez az alárendelt tároló is frissülni fog. Viszont az fontos, hogy ha megváltoztatjuk a 'Fő mezők'-et a 'Lekérdezések'-re ez nem lesz hatással, mivel a 'Fő mezők' a 'Lekérdezések'-hez akkor tárolódnak, amikor definiáljuk őket. A 'Lekérdezések'-et át lehet szerkeszteni, de kizárólag szakértői módban. Ezt a lehetőséget a jobb egérkattintás és a 'Lekérdezés szerkesztése' menü kiválasztásával tehetjük meg. Szóval az egyszerűbb módosításokon túl már érdemes törölni a 'lekérdezés'-t és definiálni helyette egy újat.

Keresés a PubMed-en

A PubMed-hez hozzá lehet férni a Web-en. Ez a kereső valószínűleg csak azoknak az embereknek hasznos, akik a biológia, vagy az orvostudományok területén dolgoznak. Itt szintén két lehetőséget használhatunk: Normál vagy Szakértői módot:

• A Normál módot egyszerű használni

• A Szakértői módban a szöveg közvetlenül el van küldve a PubMedre. Rajtunk áll, hogy tudjuk-e ezt használni. Ha ezt a módot preferáljuk, érdemes ellátogatni a PubMed oldalára.

További segítséget jelenthet az, amit a sima keresésnél használtunk: elkezdtük 'Normál' módban szerkeszteni a keresési feltételeket, a végén pedig átválthattunk 'Szakértő'-re ahonnan már egyszerűbben testre szabhattuk a keresést.

A jobb felső sarokban beállíthatjuk, hogy hány keresési találatnál álljon le a folyamat. Az alapbeállítás 20 tételt jelöl meg. A keresési találatok az 'Online puffer' címke alatt lesznek láthatóak. Minden új keresés kiüríti a korábban itt helyet foglaló eredményeket, vagyis mindig csak a legutóbbi keresés eredményében tudunk böngészni. Az is fontos, hogy ez is csak egy ideiglenes tár. Ha kilépünk a Bibusból és újra elindítjuk, a keresési eredményeink el fognak veszni. Ha ki akarjuk másolni az eredményeket az adatbázisba, akkor használhatjuk a fogd és vidd technikát (egyszerűen csak a 'Tételek' címke alá kell húzni a tételeket, vagy valamelyik alcímkéjébe), vagy a másolás-beillesztés parancsokat (Ctrl + C-Ctrl + V). Használhatjuk az ismert billentyűkombinációkat is azért, hogy egyidejűleg több tételt is ki tudjunk jelölni (pl. Shift vagy Ctrl billentyűk). Az eszköztárat arra is használhatjuk, hogy a PubMed-en keressünk. Ezt ilyenkor úgy kell használni, mint a PubMed webes interface-ét. Mivel azonban a PubMed ilyen esetben csak az első 20 találatot adja ki, érdemes szűkíteni a keresési feltételeket.

A tételek szerkesztése

A tételek szerkesztőablakát meghívhatjuk azzal, hogy vagy duplán kattintunk magára a tételre, vagy 'Tétel' menü, aztán 'Tétel szerkesztése', vagy jobb egérgomb a tételen, aztán 'Szerkesztés'. Nyithatunk azonban egy teljesen tiszta Tételszerkesztő ablakot is a következő megoldások valamelyikével: 'Tétel' menü 'Új tétel' (Ctrl + N), jobb egérkattintás majd 'Új' gomb, vagy a bal oldali címkék struktúrájában jobb egér kattintás, majd 'Új tétel'. Az új tétel mindig az alá a címke alá kerül, amelyik éppen aktív, vagy amelyikre jobb egérrel kattintottunk. A Tételszerkesztő ablak a következőképpen néz ki:

Az ablak tetején három fül található:

Fő mezők: ezek általában mindig ki vannak töltve, mivel szükség van rájuk a legtöbb hivatkozási stílusnál.

Kiegészítő mezők: ezek általában ki vannak töltve. Olyan információkat tartalmaznak, mint pl. a tétel webcíme, cikk esetén a megjelenés hónapja stb.

Egyéb mezők: itt található minden más szóba jöhető információ. Szintén fenn, de már a fülek alatt található egy legördülő menü, ahol ki lehet választani a bibliográfiai tétel típusát. Ez alapértelmezetten a CIKK-re van beállítva. Megjegyzendő, hogy ha a mező tartalmát megváltoztatjuk, akkor megváltozik a bevihető információk típusa. Például a KÖNYV fő mezői különböznek a CIKK és a WWW fő mezőitől. Ha a 'Fő', 'Kiegészítő' és 'Egyéb' mezők kitölthető részei nem elégítik ki az igényeinket, akkor a 'Szerkesztés' menü 'Beállítások' pontja alatt testre szabhatod a programot. A bibliográfiai tétel azonosítóját csak akkor lehet szerkeszteni, ha be van pipálva az előtte lévő lehetőség. Ez azért van így, mert ha módosítás történik a tétel azonosítójában, miközben az már át lett küldve a szövegszerkesztőbe, a kapcsolatot ugyanazon tartalmú, de eltérő azonosítójú tétel között a program nem tudja felismerni.

Rövid elérési utak: A Tételszerkesztő ablak egy menüsort is tartalmaz. Amikor a Bibus először van elindítva, akkor ez a menüsor üres. Hogy aktiváljuk, először meg kell szerkesztenünk a listát a 'Szerkesztés' menü 'Beállítások' pontjában. Ez azért hasznos, mert leegyszerűsíti az új tételek hozzáadását az adatbázishoz. A felhasználónak ugyanis nem kell egyenként begépelnie a tételek adatait. Ezt válthatja le a rövid elérési utak konfigurálásával. Miután ez megvan, csak rá kell vinni a kurzort az előre szerkesztett adatra, kattintani egyet, és az információ máris abba a mezőbe kerül, ahol a billentyűzet kurzora villogott. Ezt szemlélteti a következő ábra:

Ilyen menüket és menüpontokat az adatbázisból való rögzítéssel hozhatunk létre. Ennek előnye, hogy minden az adatbázisunkban szereplő adat egyszerre tárolható. Ezzel a megoldással nem kell minden újságcímet egyesével begépelni. Hogy elérjük ezt, a következőket kell tenni:

• • 'Szerkesztés' menü 'Beállítások' menüpontban válasszuk a 'Rövid elérési útvonalak' fület. Csináljunk egy olyan nevű kategóriát, hogy Folyóirat (de hívhatjuk bárhogy máshogy is)

• • kattintsunk a 'Szerkesztés' gombra

• • majd tovább a 'Rögzítés' gombra

• • jelöljük ki a 'Folyóirat'-ot a legördülő menün

• • az elválasztójel használata ne legyen bejelölve

• • kattintsunk az OK-ra

• • most látható balra hogy miket vett fel a listára

• • zárjuk be a nyitva lévő ablakot az OK gombbal.

Ugyanezt megtehetjük a Tételszerkesztő ablakban is, ha a 'Rövid elérési utak szerkesztésére' kattintunk, de ez csak akkor működik, ha egy kategóriát már létrehoztunk az előbb leírt módon. Végül az elválasztójel használatát azoknál a mezőknél kell alkalmazni, amik egyszerre több információt tartalmaznak. Például, ha az összes szerzőt rögzíteni akarjuk az adatbázisból, jelöljük be ezt az opciót és válasszuk a ";" jelet. A Bibus ilyenkor automatikusan szétválasztja magának az információs sorában lévő szerzőket, és azokat külön tételként rögzíti.

Beállítások

Rendszer beállítások

Ha testre akarjuk szabni a beállításokat mindegyik felhasználónak, több változót is beállíthatunk a "bibus.config" fájlban. Ez a fájl vagy a BIBUS könyvtárban található, vagy az /etc/ könyvtárban (Debian és más Unix alapú rendszerek alatt a jövőben). A fájl a Pythonban íródott BIBbase.py fájlból származik, ami tartalmazza a rendszer beállításokat. Általában a gépre kerülő config-fájl a BIBbase.py fájl konstans értékeit kapja meg. Megjegyzendő, hogy mivel ezt a fájlt úgy olvassa a program, mint egy Python fájlt, használhatunk benne nyugodtan Python scripteket is.

Felhasználói beállítások

Válasszuk ki a menüsoron lévő 'Szerkesztés'-t majd a 'Beállítások' pontot, hogy be tudjuk állítani a felhasználói beállításokat. Lent jelöljük be a 'Haladó beállítások' gombot, mire több fület láthatunk, mint kezdetben:

• Kijelző: Ez azt szabályozza, hogy milyen részletek jelenjenek meg a főablakban a tételekről a képernyő jobb felső részében. Meg tudjuk változtatni a mezőket, amiket látni akarunk a képernyőn: mind a sorrendet, mind azt, hogy egyáltalán mik jelenjenek meg. Ezen kívül még néhány színbeállítást végezhetünk el.

• Nyomtatási beállítások: Ki tudjuk választani, hogy milyen mezők legyenek kinyomtatva a különböző tételtípusok esetén, plusz egyéb beállítások.

• Keresési beállítások: Itt lehet beállítani, hogy a hagyományos és élő lekérdezéses keresés során milyen mezők között keressen egyezést a program.

• Azonossági beállítások: Ezek a beállítások azt szabályozzák, hogy ha másolunk egy tételt a fogd és vidd technikával vagy a másolás-beillesztés lehetőséggel (import után, vagy PubMeden való keresés után), a Bibus automatikusan végignézi a már meglévő tételeket, hogy amit másolni akarunk, az nem-e azonos egy már az adatbázisban lévővel. Itt beállítható, hogy mi számít azonosságnak, és hogy kis- ill. nagybetű érzékeny legyen-e az összehasonlítás. Ha a Bibus egy azonos tételt talál, akkor vagy nem másolja be az újat az adatbázisba ("régi tétel megtartása"), vagy lecseréli a régit az újjal ("új tétel megtartása"). Az első lehetőség valószínűleg hasznosabb. Alapértelmezettként ez is van beállítva. A második lehetőség akkor hasznos, ha egy jobb, több információt tartalmazó tételt találtunk.

• Szerkesztő: Itt be lehet állítani, hogy mi szerepeljen a 'Tételszerkesztő' ablak 'Fő' és 'Kiegészítő' füleiben. A beállításnak két dolgot változtat meg a Bibusban:

• • Megváltozik a 'Tételszerkesztő' ablak, amit a tételeken való dupla kattintással érhetünk el.

• • Megváltozik a főablak jobb alsó részében lévő panel, ami részletes információkat mutat a kijelölt tételről.

• Rövid elérési utak: ld. fentebb

• Útvonalak: Ez arra jó, hogy ha véletlenül a tétel eredeti fájlja (tehát maga a cikk) -, aminek elérési útját korábban megadtuk a 'Tételszerkesztő' ablakban - elmozdulna, akkor itt megadhatjuk újra azt az alapkönyvtárat, ahol a program automatikusan keresi majd magától a fájlt.

• Adatbázis: Ki lehet választani, hogy:

• • MySQL vagy SQLite adatbázist használunk-e.

• • melyik adatbázis legyen használva a program indulásakor. Alapértelmezetten az utolsó kilépés előtt használtra van beállítva. Azonban ki lehet választani az alapértelmezettet, ami azt jelenti, hogy minden induláskor ugyanazt az előre beállított adatbázist fogja megnyitni. Ez akkor jó, ha mindig csak ugyanahhoz az adatbázishoz akarunk csatlakozni, vagy csak nagyon ritkán akarunk másokhoz kapcsolódni.

• • a kód legyen elmentve (amennyiben MySQL-t használunk). Ezzel a módszerrel nem kell mindig beírni a saját kódunkat, amikor elindítjuk a Bibust. Ez nem túl biztonságos, mivel a kód kiíródik a bibus.config fájlba (vagy a regisztrációs kulcsba).

• Szövegszerkesztő: Itt végül kiválaszthatjuk, hogy a Bibust melyik dokumentumszerkesztővel szeretnénk együtt használni (Microsoft Word/OpenOffice.org).